Arvid Jansen úgy kapaszkodik az ismerős dolgokba, mint akinek az élete múlik rajta. Felkeresi régi kedvenc helyeit, leissza magát, nőket szed fel, vagy csak úgy beül a Mazdájába, és keresztül-kasul bejárja a várost, olykor pedig ott is alszik a kocsiban. Egy év telt el azóta, hogy a felesége, Turid elhagyta, és vitte magával mindhárom lányukat is. Arvid úgy érzi, hogy egyedül legidősebb lánya, Vigdis látja őt színről színre, és éppen ezért tartja is tőle a három lépés távolságot. Pedig talán éppen ő az, akinek a legnagyobb szüksége lenne az apjára.
Petterson önéletrajzi elemekkel átszőtt regénye egy olyan férfi életét tárja elénk kíméletlen őszinteséggel, aki körül egyik pillanatról a másikra darabokra hullik minden.